English
A június világszerte a Pride, azaz az LMBTQ+ közösség önbecsülését, méltóságát és egyenlőségét hirdető mozgalom ünnepi időszaka. Ebből az alkalomból a Pulzus alkalmazásban tematikus kérdőívekkel igyekszünk majd felmérni felhasználóink véleményét, és honlapunkon heti rendszerességgel megjelenő cikksorozatunkban elemezzük az összegyűjtött adatokat.
Infó sarok: Mit jelent az LMBTQ+?
Nyaranta a legtöbb nagyvárosban, az LMBTQ+ közösség tagjai és szervezetei békés felvonulásokat, konferenciákat tartanak, amelyeken bárki részt vehet és kifejezheti támogatását. Mint minden esélyegyenlőségért küzdő mozgalom, a szexuális- és nemi kisebbségek is azt vallják, hogy a társadalmi elfogadás kiterjesztése nem elvesz, hanem hozzáad az emberek szabad, békés együttéléséhez. De mit is takar egész pontosan ez a betűszó?
L = Leszbikus = homoszexuális nők
M = Meleg = homoszexuális férfiak (de gyakran nőkre is használják)
B = Biszexuális = saját és ellentétes nem iránt is vonzódók
T = Transznemű = születéskor kijelölt társadalmi/biológiai nemtől eltérő identitásúak
Q = Queer = tradicionális szexualitás és nemi identitás által nem definiálható csoport
+ = bármilyen egyéb, a tradicionális nemi- és szexuális identitásoktól eltérő csoport: nembináris, transzvesztita, aszexuális, pánszexuális, interszexuális stb. A plusz jel segítségével igyekeztek elkerülni, hogy a rövidítés ne legyen túl hosszú, de mégis minden érintett csoportot lefedjen.
Mit tudunk a szexualitásról?
Bár sokan az utódnemzéssel azonosítják, az emberi szexualitás magába foglal biológiai, erotikus, testi, közösségi érzéseket illetve viselkedéseket, tehát a szex megélésének és kifejeződésének minden formáját. Az emberiség hozzáállása rengeteget változott a történelem során, és egyes múltbeli irányzatok előítéletekként köszönnek vissza a mai ember véleményében. Nézzünk ezekre néhány példát, a teljesség igénye nélkül:
- Az ókori, természethez jobban kötődő életmódnak abszolút elfogadott része volt a szexualitás sokrétűsége, gondoljunk csak Leszbosz szigetére, Nagy Sándorra, vagy a pompeji freskókra.
- A középkor normatív, bizonyos életmódot előíró vallásainak felemelkedésével (kereszténység, judaizmus, iszlám, hinduizmus) az emberi testet szégyenforrásnak, a szexuális aktus örömcélú verzióját pedig bűnösnek bélyegezték. Így a testiség néhány évtized leforgása alatt társadalmi tabutémává vált, és akiről kiderült, hogy a norma ellen szegül, azt jobb esetben csak kirekesztették, rosszabb esetben pedig eretnekként kivégezték.
- Az újkorban beindult az ókori természetközeli filozófiák reneszánsza, de az emberek nem tértek vissza a teljes szabad gondolkodáshoz. Ehelyett a tudományosság normatívabb verziói férkőztek a köztudatba, és természetellenesnek titulálták a heteroszexualitástól eltérő szexualitást. A vélelem, hogy a természet törvényszerűsége szerint a szexuális aktus célja az utódnemzés, azóta több ponton is megcáfolódott, mivel az állatvilágban is találtak homo- és pánszexuális példákat egyes fajoknál.
Mit tudunk a nemi identitásról?
A kérdéskör megértéséhez először el kell választanunk egymástól két dolgot: a biológiai nem (szexus, ivar) és a társadalmi nem (gender) fogalmát. A biológiai nem az ember vele született, bináris testi tulajdonsága, amely a reprodukciós szerepekkel kapcsolható össze. A társadalmi nem ezzel szemben olyan szerepköröknek az összessége, amellyel az egyén saját megélése szerint leginkább azonosul.
A gender esetében elhatárolható egymástól két identitásbeli csoport:
- Ciszneműek: Azoknak a gyűjtőneve, akik a velük született biológiai és társadalmi nemmel azonosulnak. A normatív szemléletek őket tekinti „normálisnak”.
- Bármilyen más csoportot, amelynek tagjai nem azonosulnak a velük született nemekkel (pl. non-bináris, transznemű), a normatív szemléletek a társadalom perifériáira tolnak, nem tekintik őket egyenrangúnak.
A felsorolt gondolatsorok a mai napig dogmákként élnek az emberek fejében, és lépten-nyomon, gyakran tudat alatt befolyásolják a közvéleményt. Ahhoz, hogy jobban megértsük, ki, mit, miért gondol, tudatában kell lennünk ezeknek a tendenciáknak, és a személyes előítéleteinkkel való tisztába kerülés a továbblépés kulcsa lehet. Emma Watson 2014-es ENSZ-ben tartott beszéde szerint „Itt az ideje, hogy a genderre ne két ellentétes eszményként, hanem egy spektrumként tekintsünk.”
Heti közvéleménykutatás
A Pulzus alkalmazásban ezen a héten az alábbi kérdéseket tettük fel felhasználóinknak:
- Ismersz az LMBTQ+ ügyben éritett személy(ek)et?
- Szerinted a homoszexualitás az ember egy egészségesen kialakult, természetes tulajdonsága, vagy természetellenes dolog?
- Szerinted milyen mértékű jelenleg a melegekkel szembeni diszkrimináció Magyarországon?
Az első két kérdés válaszait összevetve azok a válaszadók, akik ismernek egy érintettet 7%.-tal többen gondolják, hogy a homoszexualitás az ember természetes tulajdonsága, mint akik egy érintettet sem ismernek. Azok esetében, akik több érintettet is ismernek, 30%.-tal magasabb azoknak az aránya, akik természetes tulajdonságnak gondolják a homoszexualitást.
Levonható tehát a következtetés, hogy azok, akik nem látnak hús-vér embereket az LMBTQ+ ügy mögött, sokkal inkább támaszkodnak a normatív gondolkodásra, mint azok, akik akár csak egy érintettet is ismernek.
Az alkalmazásban lefolytatott közvéleménykutatás részletes eredményeit az alábbi diagramokon tekinthetitek meg.
Ismersz az LMBTQ+ ügyben éritett személy(ek)et?
Szerinted a homoszexualitás az ember egy egészségesen kialakult, természetes tulajdonsága, vagy természetellenes dolog?
Szerinted milyen mértékű jelenleg a melegekkel szembeni diszkrimináció Magyarországon?
Jövő héten újabb tematikus kérdésekkel és elemzéssel várunk titeket, tartsatok velünk!
Töltsd le a Pulzus alkalmazást, vegyél részt kutatásainkban és megháláljuk! Válaszaidért kapott pulzus pontjaidat, értékes nyereményekre válthatod be!
Legyél Te is véleményvezér!
A PULZUS ® AZ APPLIKÁCIÓ LÉTREHOZÓINAK SZELLEMI TERMÉKE, A MÓDSZER ÉS AZ ALKALMAZÁSÁVAL LÉTREJÖTT ADATOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK JOGOSULATLAN FELHASZNÁLÁSA TÖRVÉNYSÉRTÉS.