Abaújszántón, egy mezőgazdasági szakképző iskola kollégiumában történt az eset, ami sokakban váltott ki döbbenetet: egy diák tréfából borotvahabot kent a nevelőtanár szobájának kilincsére, mire a tanár dühében rátámadt a fiúra. A hírek szerint hátracsavarta a karját, hátára térdelt és többször megütötte a fejét. A tanár ellen azóta büntetőeljárás indult.
Azóta sokakat foglalkoztat ez az eset: meddig fér bele a „csíny” a diák részéről – és meddig bocsánatos az indulat a tanár oldaláról?
Sokan emlékszünk még iskolai csínyekre: krétapor a széken, különféle puskázási módszerek, csengő előtt befejezett dolgozat vagy egy-két apró ugratás. Ezek általában ártatlan viccek voltak, nem bántó szándékkal. De egy pedagógustól – még ha a határait is feszegetik – minden körülmények között elvárható az önuralom, hiszen a testi fenyítés semmilyen formában nem elfogadható.
Az ilyen esetek nem csak a konkrét iskolát érintik – általános bizalomvesztést okoznak a nevelési rendszerben, és megkérdőjelezik a pedagógiai szerepek határait. Egy jó tanár nem csak tanít, hanem példát is mutat: türelemből, méltóságból, higgadtságból. Mert nem mindegy, hogy nevetés vagy trauma marad utána.
A Pulzus kutatásában most azt kérdeztük felhasználóinktól, hogy ők követtek-e el diákcsínyt?
A válaszadók 47,5%-a nem követett el iskolai csínyeket.
És te? Követtél el valaha diákcsínyt? És hogyan reagált rá a tanárod?
Töltsd le a Pulzus alkalmazást, vegyél részt kutatásainkban, és megháláljuk! Válaszaidért kapott pulzus pontjaidat, értékes nyereményekre válthatod be!
Legyél Te is véleményvezér!


English