fbpx

Hiszel abban, hogy akik sok hüvelyest fogyasztanak, azok sokáig élnek jó egészségben? – Pulzus közvéleménykutatás.

Hiszel abban, hogy akik sok hüvelyest fogyasztanak, azok sokáig élnek jó egészségben? - Pulzus közvéleménykutatás.

A babról sokaknak elsőre Bud Spencer jut eszébe. De mit is tud még a bab azon kívül, hogy minden idők leghumorosabb vígjátékainak tipikus eledele? A bab egyszerre tápláló és laktató. Ugyanakkor ha babot fogyasztunk a növényi étrend alapjaként, a bolygót is védjük. A kutatók most azt az érdekes felfedezést tették, hogy a hüvelyesek családja szerepet játszhat abban, hogy tovább éljünk. A bab, a borsó, a lencse és a csicseriborsó – vagyis a hüvelyesek ugyanis rendkívül magas arányban kerülnek fogyasztásra a tudósok által már régóta vizsgált úgynevezett „kék zónákban”. „Kék zónák” világszerte vannak. Azokat az egyedülálló közösségeket nevezzük így, ahol az emberek hosszú és egészséges életet élnek. A „kék zónákban” akár 100 évig, sőt még azon is túl egészségben él a lakosság jelentős része. Ilyen „kék zónák” vannak többek között a Costa Rica-i Nicoyán, a görög Ikarián, a japán Okinawán, a kaliforniai Loma Lindában és az olaszországi Szardínia szigetén is.
A Pulzus applikációjában arról kérdeztük felhasználóinkat, hogy hisznek-e abban, hogy ha rendkívül sok hüvelyest, főleg babot fogyasztanak, akkor sokáig élhetnek jó egészségben. A válaszadók 46,8% úgy nyilatkozott, hogy valószínűnek tartja, hogy a hüvelyesek hozzásegíthetik ahhoz, hogy sokáig éljen jó egészségben. 23,1%-a egyértelműen elhiszi az állítást. 13,9% nem tartja valószínűnek, és 8,4% reagált úgy, hogy nem hisz benne.
A hüvelyesek jellemzően tele vannak tápanyagokkal. Többek között rezet, vasat, magnéziumot, káliumot, folsavat, cinket, egy lizin nevű esszenciális aminosavat, továbbá sok fehérjét és rostot tartalmaznak. A rostok azért kiemelkedően fontosak, mert egészséges bél mikrobákat és jobb immunrendszert eredményeznek. A statisztikák szerint az embereknek meglehetősen csekély százaléka jut hozzá minden nap kellő mennyiségben a szükséges rostokhoz.
A baboknak fajtánként más és más a tápanyag profiljuk. Éppen ezért a leghelyesebben akkor járunk el, ha sok fajta babot fogyasztunk. Például az aduki elnevezésű vörös mungóbab több rostot tartalmaz, mint sok más babfajta. A lávabab antioxidáns luteinnel van tele. A csicseriborsó sok magnéziumot, a fekete és a vörös vesebab pedig sok káliumot tartalmaz. A babokban növényi fehérjékből is sokat találunk, ami egészségesebb, mint az állati fehérje, mert kevesebb kalóriát, de több tápanyagot tartalmaz.
Amennyiben a babot teljes kiőrlésű gabonafélékkel vegyítve fogyasztjuk, az összes aminosavat megkapjuk, amire szükségünk lehet.

Neked mi a véleményed? Több hüvelyest fogyasztasz ezután?

Töltsd le a Pulzus alkalmazást, vegyél részt kutatásainkban, és megháláljuk! Válaszaidért kapott pulzus pontjaidat, értékes nyereményekre válthatod be!
Legyél Te is véleményvezér!

A PULZUS  ®  AZ APPLIKÁCIÓ LÉTREHOZÓINAK SZELLEMI TERMÉKE, A MÓDSZER ÉS AZ ALKALMAZÁSÁVAL LÉTREJÖTT ADATOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK JOGOSULATLAN FELHASZNÁLÁSA TÖRVÉNYSÉRTÉS.