English
Az álhírek különböző formái nagyjából egyidősek a hírekkel.
Az álhírek lehetnek ártatlanok, gyakorlatilag viccként is kategorizálhatóak, de nagyon kártékonyak is léteznek, amelyek célja a félrevezetés vagy éppen gyűlöletkeltés.
Sok ember küzd azzal, hogy a végtelennek tűnő információáradatban különbséget tudjon tenni a valós, megbízható források és a megtévesztés között.
A social média oldalakon akár hatszor gyorsabban terjedhetnek az álhírek, mint az igazi hírek.
A hamis információk ugyanis sokkal újszerűbbnek tűnnek és intenzívebb érzelmet váltanak ki, ezért nagyobb valószínűséggel és gyorsabban osztják meg azokat.
Léteznek azonban alap típushibák, árulkodó jelek, amelyek alapján ellenőrizheted, hogy az adott oldal, amelyről a hír származik, mennyire megbízható.
Például, ha egy cikk címe úgy kezdődik: „Nem fogod elhinni…” ha ilyet látsz, jó eséllyel álhírrel van dolgod. Akár a túl sok felkiáltójel is árulkodó. Továbbá, ha cím ellentmond a képi/szöveges tartalomnak. Amikor valamilyen személyes adatod kiadása ellenében kaphatsz meg egy eredményt, azért megbírságolható az üzemeltető. Jellemzően álhíroldalakon találhatsz ilyen játékot.
A Pulzus kutatásában most arra kerestük a választ, hogy vajon felhasználóink felismerik-e az álhíreket?
A válaszadók 60%- a jelölte azt, hogy igen, felismeri a kitalált híreket.
Te felismered az álhíreket?
Töltsd le a Pulzus alkalmazást, vegyél részt kutatásainkban és megháláljuk! Válaszaidért kapott pulzus pontjaidat, értékes nyereményekre válthatod be!
Legyél Te is vélemény vezér!
A PULZUS ® AZ APPLIKÁCIÓ LÉTREHOZÓINAK SZELLEMI TERMÉKE, A MÓDSZER ÉS AZ ALKALMAZÁSÁVAL LÉTREJÖTT ADATOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK JOGOSULATLAN FELHASZNÁLÁSA TÖRVÉNYSÉRTÉS.